Biztonsági nyugdíjazási nyugdíjazási arányok - továbbra is érvényes-e a 4% -os szabály?

Nehéz boldog és kényelmes nyugdíjat szerezni, ha elfogy a pénz. Annak biztosítása érdekében, hogy pénzed nem csempézi le ezt a halandói tekercset, mielőtt ezt megtenné, íme az a lecke, amelyet az iskolában soha nem tanult meg arról, hogyan kell megtervezni nyugdíj-megtakarításait és kiadásait.

Mi a biztonságos visszavonási arány??

Ha nem ismeri a „biztonságos elállási arány” kifejezést, ne aggódjon. A legtöbb amerikainak fogalma sincs, mennyi szükség van a nyugdíjba vonulásra, még kevésbé, hogy haladnak-e a cél elérése érdekében.

A biztonságos elvonási ráta egyszerűen megkísérli megválaszolni a következő kérdést: „Nyugdíjmegtakarításainak hány százalékát adhatja el minden évben, anélkül, hogy aggódnia kell, hogy pénze elfogy a halála előtt?” Például, ha 1 millió dollár van nyugdíjba vonulásakor, mennyit biztonságosan vonhat ki minden évben, hogy megélhesse?

Noha a válasz a céljaitól és a kockázati toleranciától függ, ez nem olyan bonyolult, mint amire gondolnád.

A 4% -os szabály

1994-ben egy William Bengen nevű pénzügyi tanácsadó áttekintette évtizedes korábbi piaci adatait, hogy meghatározza a maximális biztonságos visszavonási arányt. Megállapításai, amelyeket először egy cikkben jelentettek meg, amely a „Visszavonási arány meghatározása történelmi adatok felhasználásával” című cikkben forradalmasította a nyugdíjazási tervezést.

Bengen elemezte 50 év adatait arról, hogy egy 60% -os részvényekből (az S&P 500 index követése) és 40% -os kötvényekből (ebben az esetben köztes lejáratú amerikai államkötvényekből) álló nyugdíjazási portfólió teljesült. Még a legrosszabb teljesítménnyel járó 30 éves forgatókönyvek esetén is úgy találta, hogy a nyugdíjasok évente kivonhatják fészektojásuk 4,15% -át anélkül, hogy 30 év alatt kifogyna a pénze. A „4,15% -os szabály” nem teljesen azonos gyűrűvel rendelkezik, így az ezt követő megbeszélések során a számot kerekítették a „4% -os szabályra”..

Például, egy millió dollárral rendelkező személy 40 000 dollárt vagy 4% -ot vonhat ki a fészektojásából nyugdíjazás első évében anélkül, hogy attól kellene aggódnia, hogy a következő 30 évben elfogy a pénz..

Mi a helyzet az inflációval??

Bengen tanulmánya az inflációhoz igazítva, tehát a 4% -os szabály csak iránymutatás a nyugdíjazás első évében. 2% -os inflációs ráta mellett az egy millió dolláros fészektojással rendelkező nyugdíjas 40 000 dollárt vonna vissza nyugdíjazásuk első évében, 40 800 dollárt a második évben, és így tovább. Így vásárlóerejük idővel változatlan marad.

Ez különbözik a társadalombiztosítási juttatásoktól, legalább a valódi dollár tekintetében. Míg a társadalombiztosítás állítása szerint évente megtérítik a megélhetési költségeket, a The Senior Citizens League egyik tanulmánya kimutatta, hogy a társadalombiztosítási juttatások valós vásárlóereje 30% -kal esett vissza 2000 és 2017 között..

A 4% -os szabály használata a célpejtojás beállításához

Ezenkívül a 4% -os szabályt is beállíthatja annak a célnak a meghatározására, hogy mennyi időre kell visszavonulnia. Ha egy év alatt a portfólió 4% -ának kivonását tervezi, akkor az éves kiadásainak tízszeresét meg kell takarítania fészektojásként. Ezt az eredményt 25x-es szabálynak nevezik.

Például, ha évente 40 000 dollárra van szüksége a megélhetéshez, akkor 1 millió dollárt kell megtakarítania. Egyszerűen megfordítja a képletet: 4% x 25 = 100%. Ez egy gyors rövidítés, amelyet megtehetsz egy szalvéta hátulján, hogy nagyjából becsülje meg, mennyit kell visszavonulnia.

Megtartja-e a 4% -os szabály a mai gazdaságban??

Mint minden más, a nap alatt, nem minden közgazdász ért egyet a 4% -os szabálygal. Az egyik kifogás, hogy néhány kötvény alacsonyabb hozamot mutat a kötvényeknél, mint az 1990-es években, amikor Bengen elvégezte elemzését.

A 4% -os szabály támogatói azt válaszolják, hogy a nyugdíjasok mindig nagyobb részvényportfóliójukban hagyhatják el részvényeiket, hogy jobb átlaghozamot érjenek el. Ez azonban érzékenyebbé teszi őket a szekvenciakockázatra, vagy a nyugdíjba vonulás első éveiben bekövetkező piaci összeomlás kockázatára, amely megcáfolja a fészek tojását.

Más közgazdászok alacsonyabb részvények hozamot számolnak a következő évtizedben. Azt állítják, hogy csak azért, mert a 4% -os elvonási arány biztonságos volt az elmúlt száz évben, ez nem azt jelenti, hogy biztonságos lesz a jövőben is.

Végül a vita egyetlen kérdésre vezethető vissza: hajlandó-e nyugdíjazási terveit a történeti adatokra alapozni? Ha nem, akkor a nyugdíjazás tervezése becsúszik a spekuláció és az előrejelzés birodalmába. Százszor olvastam a felelősségvállalási nyilatkozatot: "A múltbeli teljesítmény nem feltétlenül jelenti a jövőbeli eredményeket."

De ha a történelem nem tud bennünket tájékoztatni, akkor mit lehet tenni?

A történelmi adatok frissítései

A 4% -os szabály kritikáinak van értelme; Bengen eredeti kutatása közel 25 éves. Megváltozott valami az elmúlt években?

Michael Kitces pénzügyi tervező alaposan kutatta a 4% -os szabályt. Az 1800-as évekre vonatkozó adatok elemzésével Kitces kimutatja, hogy a 4% -os kivonási arány a Bengen 60% -os részvényeivel és a 40% -os kötvények allokációjával soha nem eredményezte volna a fészektojás pénze elfogyását kevesebb mint 30 év alatt - még a legrosszabbban sem 30 - évi periódusok.

Nem áll meg itt. A legtöbb történelmi forgatókönyv szerint a nyugdíjasoknak 30 év után valójában több pénzük van számlájukban, nem kevesebb. A Kitces még a 4,5% -os elvonási arány mellett azt mutatja, hogy az 1926 óta eltelt 30 éves időszak 96% -ában a nyugdíjasoknak nagyobb fészektojások lennének 30 év után, mint amikor először vonultak vissza..

Ebben rejlik a nyugdíjazás tervezésének egyik problémája. A nyugdíjasoknak meg kell tervezniük a legrosszabb esetet, bár ez sokkal kevesebb kiadást jelentene, mint amennyire életükhöz lehet szükségük.

Vagy ők?

Meddig fogsz élni nyugdíjba vonulása után?

Wade Pfau, az Amerikai Főiskola nyugdíjazási tervezésének professzora az adatok áttekintésének egy másik módját kínálja. A hasonló adatok 1926 óta történő áttekintésekor Pfau elemezte annak valószínűségét, hogy a fészek tojása 15, 20, 25, 30, 35 vagy 40 évig tart-e, eltérő elvonási arányok alapján. Ezt a megközelítést különféle eszközallokációkhoz alkalmazta, eltolva az egyensúlyt a részvények és a kötvények között.

Az elsősorban kötvényekből álló portfóliók szegényebbek voltak, de a legalább 50% -ot megtestesítő részvényeket tartalmazó portfóliók jól teljesítettek.

75% -os részvények és 25% -os kötvények mellett a Pfau megállapította, hogy a portfólióknak 98% -os esélyük van arra, hogy 30 évig fennmaradjanak, 4% -os visszavonási arányt követve. Azt is találta, hogy 93% eshetőség van a 35 éves túlélésre, és 92% esélye a 40 éves túlélésre.

Mi lenne, ha évente többet vonna ki - mondjuk, 5% -os visszavonási arány mellett? A portfóliónak csak 78% esélye van a 30 éves túlélésre, 69% esélye a 35 éves túlélésre, és 66% esélye a 40 éves túlélésre..

De nem mindenki tervezi, hogy a nyugdíjba vonulása után 30–40 évig él. Ha csak a nyugdíjba vonulást követő 15 évet szeretné élni, akkor az 5% -os elvonási arány 100% -os sikertörténettel rendelkezik. Még a 6% -os elvonási aránynak is 97% -os esélye van arra, hogy legalább 15 évig tartson.

Pfau egy portfólióhoz viszonyított száma 50/50 részvények és kötvények között hasonló eredményeket hozott. 4% -os visszavonási arány mellett e portfóliók 100% -aa 30 évig tartott, 97% -uk 35 évig tartott, 87% -uk pedig 40 évig tartott. Az 5% -os visszavonási arányú portfólió legalább 30 évig tartott minden egyes 30 éves időszakban és a 20 éves időszakok 99% -ánál..

A soha véget nem érő fészek tojása

Pfau-számok szerint a 3% -os kivonási arány minden egyes 40 éves időszakban érintetlen maradt a fészek tojásaiból, és 1926-ra visszatért az 50/50 vagy 75/25 részvényekre és kötvényekre osztott portfóliók esetében. De mi van, ha rendkívül fiatalnak szeretne nyugdíjba vonulni, és további 45, 50 vagy akár 60 évre szeretne élni?

Kiderül, hogy ha egy portfólió minimális veszteséggel képes túlélni az első 10-15 évet, akkor valószínűleg örökre növekszik. Kitces bebizonyítja, hogy a 3,5% -os arány eredményesen alkot biztonságos visszavonási arányt. Ha egy nyugdíjas az első 15 évben évente legfeljebb 3,5% -ot vonhat le, akkor legyőzik a kezdeti sorrendi kockázatot, és portfóliójuk határozatlan ideig növekszik. A körülbelül 3,5% -os kivonási arány biztonságos az első 40–45 évben, és az olyan hosszú portfóliók szinte biztosak abban, hogy elérik a „menekülési sebességet”, és tovább növekednek..

Nézzük meg két forgatókönyvet. Tegyük fel, hogy 1 millió dolláros fészektojással kezdődik 1968-ban. Egy forgatókönyv szerint azt akarja, hogy legalább 30 évig tartson, tehát kezdeti kivonási aránya 4%. A másik esetben 50 évig akar élni a nyugdíjba vonulást követően, tehát kezdeti elvonási aránya 3,5%. Évente 2% -os megélhetési költségek növekedést számol az infláció figyelembevétele érdekében.

Az alábbiakban bemutatjuk az S&P 500 tényleges hozamait. Az egyszerűség kedvéért elhagyjuk a részvények / kötvények allokációjának felosztását, és csak a részvények hozamait használjuk.

A 4% -os kilépési arány szerint a fészek tojása több mint 40 évig tartott, és végül 2009-ben lejárt. De a 3,5% -os kilépési arány mellett a fészek tojása határozatlan ideig tartott, 50 év után 2296 590,58 USD-ra emelkedett. Nincs ok azt hinni, hogy a fészek tojása 50 évvel később sem lesz erős.

Miért tartott örökké a portfólió 3,5% -os kivonási arány mellett, de 40 év után 4% -os visszavonási arány mellett kifogyott? Mivel minél kevesebb pénzt vesz fel, annál több marad a portfólióban, hogy kihasználják a piaci fellendüléseket, még a csökkenések után is.

Gyakorlati elvihető nyugdíjasok törekvése

A számok és az adatok mind jóak, de mit jelent ez Ön és nyugdíjazásának tervezése szempontjából?

1. Mennyi ideig él, és kihat a biztonságos kilépési rátára

A becslés magában foglalja annak megállapítását, hogy mikor szeretne nyugdíjba vonulni, és mennyi ideig szeretne élni a nyugdíjba vonulása után. Lehet, hogy eléri a 115-et. De becslésed befolyásolja a nyugdíjba vonulási döntését, és óriási hatással van arra, hogy mennyit vonhat vissza évente..

Ha csak a nyugdíjba vonulását követõen 15 évet szeretne élni, évente 6% -át kivonhatja fészektojásából azzal a bizalommal, hogy portfóliója legalább 15 évig tart. Ha a nyugdíjba vonulás után további 50 évig szeretne élni, akkor engedje vissza, hogy a fészek tojásának 3,5% -ára forduljon.

2. Minél fiatalabb nyugdíjba vonul, annál rugalmasabbnak kell lennie

Kb. A nyugdíjba vonulás első évtizedében a sorozatos kockázattal vagy a tőzsdei összeomlás kockázatával kell szembenéznie, amely megronthatja portfólióját, ha túl sokat von ki, miközben alacsony részvényértékek vannak..

Ha a tőzsde összeomlik, mennyire rugalmas a kiadása? Lehet-e csökkenteni a költségeket, hogy elkerülje az összes készlet eladását?

A piaci volatilitás az egyik tényező, amely befolyásolja a nyugdíjba vonulást. Ha el tudja hagyni a kiadásait, amikor a tőzsde csökken, akkor jobb helyzetben lesz, hogy ellenálljon a korai veszteségeknek, és láthassa, hogy a fészek tojása határozatlan ideig túlél.

3. Kevesebbel vonja vissza a korai években

Még ha a tőzsde sem is összeomlik a nyugdíjba vonulás első néhány évében, minél kevesebb a fészek tojása, amelyet beleszel, annál valószínűbb, hogy tart.

Az egyik lehetőség a nyugdíjba vonulás után folytatni a munkát. Nincs ok, amiért nem tud részmunkaidőben vagy akár teljes munkaidőben dolgozni, valami szórakoztató tevékenységet csinálni, vagy jutalmazni, ha nyugdíjba vonul. Azt tervezem, hogy borokat öntenek egy pincészetbe, miután visszavonultam. Azt is tervezem, hogy örökké írok. Anyám oktatja a gyermekeket. A barátaim, Kevin és Ashley Thompson továbbra is vásárolnak bérleti szolgáltatásokat, annak ellenére, hogy 29 éves korukban vonultak vissza.

A bérleti jövedelemről beszélve milyen beruházásokat lehet megvásárolni, amelyek folyamatos passzív jövedelmet generálnak, és nem követelik meg az eszközök eladását? Ösztönözze az alacsony kockázatú befektetéseket a nyugdíjhoz közeledve passzív jövedelem forrásaihoz. A kötvények a klasszikus lehetőség, de befektethetnek magas hozamú osztalékfizető részvényekbe, alapokba és ingatlanbefektetési alapokba (REIT) is. Megnézheti magánkézjegyeket, közösségi finanszírozású webhelyeket, peer-to-peer kölcsönzési webhelyeket, magántőke-alapokat, jogdíjakat vagy üzleti jövedelmeket is..

Záró szó

Sok amerikai számára a nyugdíjazás tervezése annyira megfélemlítő, hogy elkerülik a teljes gondolkodást. Ez egy recept a nyugdíjas szegénységre.

Kezdje az egyszerű kérdéssel: „Mennyit élhetek éves jövedelemmel nyugdíjba vonulása után?” Szorozzuk meg ezt a számot 25-rel, ha durva becslést adunk a célba tartozó fészektojásról. A nyugdíjba vonulástól függően előfordulhat, hogy szociális biztonsági segítsége van. Keresse meg a szociális biztonsági előnyök maximalizálásának lehetőségeit, hogy minimalizálja a fészektojást. Ne felejtse el azt sem, hogy a rövidebb nyugdíjba vonulás magasabb biztonságos elvonási arányt jelent. Ha csak a nyugdíjazást követő 15 és 20 évben szeretne élni, akkor évente 5–6% -ot vonhat le, a 3,5–4% helyett..

Az öregségi tervezésnek nem kell bonyolultnak lennie. Kerülje el ezeket a nyugdíjazási tervezési hibákat, végezzen tőkét az IRA-kkal és más adómentes nyugdíjszámlákkal, és előfordulhat, hogy a 30, 40, vagy akár 50 éves nyugdíjazás jól megragadja a kezét..

Mikor tervezi nyugdíjba menni? A pályán van, hogy elérje a cél fészek tojását?